Kattintgattam erre-arra, majd valahogy a motorbérlésről egy trip advisor oldalra bukkantam, ahol az alábbi érdekességeket találtam a motorozást és a hétköznapi, ho chi minhi életet illetően.
Íme:
Pénz
A vietnámi hivatalos pénzeszköz a dong. A legkisebb cimlet 500-as, a legnagyobb 500 ezres.
Érdemesebb nagyvárosokban pénzt váltani, mert a kisebb helyeken rosszabb az átváltási kurzus. Az utazási irodákban és vendégházakban rendszerint tudunk pénzt váltani, de a kurzus nem olyan jó, mint a normál utcai pénzváltóknál.
Hasznos információ, hogy Vietnámba a valuták közül amerikai dollárt érdemes a leginkább vinni. Ha nincs éppen nálunk dong, csak dollár, azt is sok helyen elfogadják. A sérült dollárbankjegyeket nem szokták elfogadni.
A dollárból és az euróból is a 100-as és az 50-es cimletekért valamivel jobb árfolyamot kínálnak, mint a kisebbekért.
Egy dollárért kb. 21 000 dongot adnak (2012. július).
Bankkártyát inkább csak a nagyobb szállodákban, menőbb éttermekben és butikokban fogadnak el. ATM készülékek Hanoin és Ho Si Minh városon kívül alig vannak, legfeljebb a nagyobb városokban. A tuktuk vezetők jól tájékozottak abban, hogy hol találhatunk automatát. A Visa és a Mastercard a legelfogadottabb, Amex kártyát viszont nem érdemes vinni.
Közlekedés
A közlekedésben lényegében nincsenek szabályok, amit betartanának a piros lámpán kívül (a biciklisek, motorosak néha azt sem). Elsőbbsége annak van, akinek előbbre van az orra egy centivel. A néhány körforgalom csak dísznek volt, ugyanúgy fordultak balra is benne. A többsávos úton minden kereszteződésnél dudált a sofőrünk, hogy tudják, jövünk. A duda egyébként általános használatban van, index helyett, mellett ezzel jelzenek mindent, pl. azt is, ha előznek valakit.
A fő közlekedési eszköz a motorbicikli, azon szállítanak mindent, a kétszárnyas üvegajtótól kezdve a borjúig. A motor családi szállítási eszköz is, gyakori látvány, hogy papa-mama-két gyerek utazik egy motoron. (2008)
A fő közlekedési eszköz a motorbicikli, azon szállítanak mindent, a kétszárnyas üvegajtótól kezdve a borjúig. A motor családi szállítási eszköz is, gyakori látvány, hogy papa-mama-két gyerek utazik egy motoron. (2008)
A Vietnámban először látogató európaiak megrökönyödnek attól, hogy a városi és a lakott területeken kívüli közúti közlekedés mennyire kaotikus. Óriási a forgalom, elképesztően sok a motorkerékpározó és autós. A közlekedési szabályokra fittyet hánynak, így nem csoda, hogy sok a kisebb koccanásos baleset, gyakran a motorosok ütköznek össze egymással.
Hasznos információ, hogy a bukósisak kötelező.
Turistáknak nem igazán javasoljuk sem motorkerékpár, sem autó bérlését. A magyar és a nemzetközi jogosítványt nem fogadják el, és csak a helyi hatóságok által kiadott engedéllyel lehet járművet vezetni. Egyszerűbb, biztonságosabb hát helyi sofőr által vezetett gépkocsit bérelni, mert ennek számtalan előnye van.
Városokon belüli közlekedésre sok turista vállalkozik motorkerékpár bérlésével, mert önmagában izgalmas kaland a zsúfolt utakon a helyiekkel együtt mozogni. Napi 5-10 dollárért lehet bérelni robogót hotelekben, utazási irodákban, sőt kávézókban is. Ehhez általában nem kérnek jogosítványt. Viszont a rendőrök szúrópróbaszerű ellenőrzések alkalmával szívesen megcsapolják ilyen-olyan ürüggyel kivetett büntetéssel a turista pénztárcáját.
Vietnámban a motorkerékpárt lehetőleg hivatalos parkolóhelyen tanácsos csak leállítani, lakatot használva. Ho Si Minh városban többekkel előfordult, hogy a kölcsönző a lakat pótkulcsával lopást rendezett meg, majd követelte a motorkerékpár újonnani árának kifizetését.
Egy kis videó a hétköznapi motoros életről, Ho Chi Minh Cityben:
szórakozás
Régebben sose jött oda senki drogot eladni, ma már arra kell ügyelni, hogy ne vegyen az ember.
Egyszerre többen körbeállnak és sorolják a kínálatot, és a határozott elutasításra az a válaszuk, hogy a fű, hasis, ópium, heroin, meszkál, gomba alkotta repertoárhoz hozzáteszik a speedet és az extasyt, mintha csak azért nem kéne az összes szarjuk, mert valami mást akarok.
Feltűnően sok a kupi és az idősödő európai férfi-helyi csaj, nő (vagy legalább shemale, esetleg ladyboy) kombináció. Pedig a Saigon rózsája a legtutibb nemi betegségek egyike, a makk szétnyílik mint egy rózsa, azt lehet hazavinni az asszonynak, hogy bocsásson meg – ezt magyarázta Terry, az öreg amerikai hírszerző és veterán. (2007)
közbiztonság
Nem tudunk közbiztonság megítélésében pontos különbségeket tenni a nagyvárosok között. Közbiztonság szempontjából azért Saigon rosszabb, mint Hanoi.
Saigonban bandák szakosodnak arra, hogy letépjenek ezt-azt a turisták válláról! Saigonban az is előfordul, hogy turista férfiakat leszólítanak nők, vagy nőknek mutatkozó, jó erővel rendelkező transzvesztiták és a flörtölés közben találják meg a módját a lopásnak. Újabban Da Nang és Nha Trang esetében is a közbiztonság romlása tapasztalható. A tuktukon, motoron ülve mindig szorítsuk magunkhoz a táskát, fényképezőgépet stb.
Vietnámban a közbiztonsághoz tartozik közvetve a turisták átejtésének fontos témája. A taxisok, a motoros személyszállítók gyakran turpiskodnak a túlszámlázással. Előfordult nem egyszer, hogy az átvágás miatt kialakult vitakozás verekedéssé fajult. Taxizni érdemesebb mérőórával felszerelt, nagy taxiválallalathoz tartozó kocsival.
Vietnámban a túlszámlázási konfliktusok gyakoriak a diszkókban, bárokban, karaoke-s helyeken. Hasznos tudni, hogy trükköznek az italokkal, vagy a szórakozó tömegben nyúlnak le valamit az idegentől. Az ittas turista a legkedveltebb áldozati célpont. Figyelmesen tájékozódjun arról, hogy mi valóban mennyibe kerül.
Ékszert, drágakövet csak az vegyen, aki hozzáértő, mert a tájékozatlan vevőt az árus nagy eséllyel átvágja.
A nagyvárosokban növekvő probléma a kábítószerfogyasztás, dacára annak, hogy a fogyasztást és a birtoklást is nagyon súlyosan büntetik. A csempészeket ki is végzik.
Most még jobban megjött a kedvem az utazáshoz... :D
